Körös-hidak próbaterhelése
Hogyan rögzítette a SURVIOT mérőrendszere a zömök mozgását három nagy Körös-hídon, a Magyar Közút Híd osztályának próbaterhelései alatt.
Összefoglaló
2026 szeptemberében a Magyar Közút Híd osztálya három nagy Körös-hídon, Köröstarcsán, Körösladányban és Kunszentmártonban végzett hídvizsgálati méréseket. A próbaterhelés alatt a SURVIOT komplex mérőrendszere rögzítette a zömök (a hídszekrény egymás melletti, különálló tömbjei, amelyek közötti hézag a terhelés hatására változik) mozgását. A SURVIOT biztosította a SensoPOD adatgyűjtőket, a szenzorokat, a kábelezést, a dokumentációt és a helyszíni támogatást, a terhelést, a geodéziai mérést és a forgalomirányítást a Magyar Közút Híd osztálya szervezte.
- Három híd, három mérés: a próbaterhelést a Kettős-Körös-hídon (Köröstarcsa) 2026. szeptember 2-án, a Sebes-Körös-hídon (Körösladány) ezt követően, a Hármas-Körös-hídon (Kunszentmárton) szeptember 9-én végezték el.
- Mérési pontok: a zöm-elmozdulásmérés párban telepített lineáris távadó érzékelőkkel és offline (SD kártyával ellátott) SensoPOD adatgyűjtőkkel történt, naponta mintegy 300 ezer mérést rögzítve.
- Eredmény: a köröstarcsai és a körösladányi terhelés sikeresen lezárult, a kunszentmártoni mérést az akkumulátorok üzemideje miatt meg kellett ismételni.
- Tanulság: a kunszentmártoni mérésnél, az előző napi felszereléstől a terhelésig tartó, közel egy napos folyamatos mérés alatt az akkumulátoros SensoPOD-ok üzemideje a vártnál rövidebbnek bizonyult, és hibás értékeket kezdtek rögzíteni. A SURVIOT az üzemidő növelésén és a beüzemelés egyszerűsítésén dolgozik.
- Folytatás: a Békés és Doboz hídjainak mérései 2026 októberének 3. hetében lesznek.
Terhelés közben: a festékkel jelölt pozíciók mellett a pályán.
A mérések számokban
- Mért Körös-híd
- 3
- Híd a programban
- 5
- Mérés naponta
- 300k
- Megbízható akkumulátoros futásidő
- 14 óra
Öt híd, egy program
A Magyar Közút a Körös-folyókon átvezető öt nagy hídjának teherbírását próbaterheléssel ellenőrzi. Ebből szeptemberben három híd, a köröstarcsai, a körösladányi és a kunszentmártoni mérése készült el. Ez a három 1975–1979 között épült gerendás híd a (44) és a (47) számú főút része, a másik kettő, a békési és a dobozi pedig alacsonyabb rendű utakon futó híd. Mind az öt híd az Egységes Hídnyilvántartási Rendszerben (hidadatok.hu) kiemelten kezelt híd.
A három szeptemberben mért híd terhelési osztálya A / 1967, üzemi terhelése 80/1986. Az öt híd közül az októberben mérendő kettő valamivel újabb: a Dobozi Kettős-Körös-híd 1982-ben, a Békési Kettős-Körös-híd 1985-ben épült. Mindkettő ötnyílású gerendahíd, a szerkezeti hosszuk 234,4 m, illetve 213,5 m, terhelési osztályuk A / 1979. Az üzemi terhelés a dobozi hídé 40/1993, a békésié 80/1986 (ez utóbbin 60 km/h sebességkorlátozás van érvényben). Mindkettőt a Békés Vármegyei Igazgatóság kezeli, és mindkettő kiemelten kezelt.
A körösladányi Sebes-Körös-híd oldalnézete és hosszmetszete (1:200): három nyílás, 147 m szerkezeti hossz. Forrás: ÚTIBER, 1977, általános terv.
A szeptemberben mért hidak
A nyilvántartás szerint a nyílások szerkezeti anyaga nem azonos. Forrás: hidadatok.hu, Egységes Hídnyilvántartási Rendszer.
- (47) 101+143
Köröstarcsa, Kettős-Körös-híd
Épült 1977-ben. 4 nyílás, 172,1 m szerkezeti hossz, legnagyobb nyílás 70 m. Pályaszelvény min. szélessége 11,2 m, hídfelülete 2101 m². Kezelő a Békés Vármegyei Igazgatóság. Következő fővizsgálat 2033-ban.
- (47) 91+794
Körösladány, Sebes-Körös-híd
Épült 1979-ben. 3 nyílás, 147 m szerkezeti hossz, legnagyobb nyílás 69,8 m. Pályaszelvény min. szélessége 9 m, hídfelülete 1786 m². Kezelő a Békés Vármegyei Igazgatóság. Következő fővizsgálat 2029-ben. Feszített vasbeton, szabadon szerelt, ferdeség 67°.
- (44) 50+316
Kunszentmárton, Hármas-Körös-híd
Épült 1975-ben. 6 nyílás, 222 m szerkezeti hossz, legnagyobb nyílás 70 m. Pályaszelvény min. szélessége 11 m, hídfelülete 2664 m². Kezelő a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Igazgatóság. Következő fővizsgálat 2028-ban. Műszaki emlék.
A SURVIOT mérőrendszer
A mérési feladat a zömök közötti távolság (hézag) változásának rögzítése volt a próbaterhelés alatt, több mérőponton. Egyetlen, könnyen telepíthető mérőrendszert állítottunk össze, amelyet a három hídon egyszerűen lehetett telepíteni, majd leszerelni.
- Adatgyűjtő: SURVIOT akkumulátoros SensoPOD, PODonként két szenzorral. Az egyik érzékelő közvetlenül a POD mellé kerül, előre gyártott, 1 m-es kábellel, a másik a tervben megadott távolságra, egyedileg gyártott kábellel.
- Érzékelők: ASM PCQA24 elmozdulásérzékelők, amelyeket a Magyar Közút a Budapesti Műszaki Egyetemtől és a HBM Méréstechnika Kft-től kölcsönkapott. A szerkezetre talplemezeket rögzítettünk, a SensoPOD-ot és a szenzorokat mágneses rögzítéssel erre helyeztük, ami a gyors fel- és leszerelést szolgálta.
- Kábelezés: a nyílásokhoz méretezett kábelkészlet: 3 × 40 m, 2 × 20 m és 5 × 10 m, továbbá 1–2 db 10 m-es tartalék.
- Dokumentáció: a zömök hézagnyílás-mérőrendszer dokumentációját 2026. augusztusában adtuk át a megrendelőnek, a sorozatszámokat és a híd/pozíció hozzárendelést egy ellenőrző listában vezettük.
- Adatmennyiség: a kunszentmártoni mérésnél naponta körülbelül 300 ezer mérési adat gyűlt össze.
Az érzékelő és az adatgyűjtő a hídszerkezet oldalán, a hídvizsgáló gépkocsi emelőkosarából felszerelve.
A mérési jel az érzékelőtől a kiértékelésig
Az érzékelők jele a kábelen keresztül a SensoPOD-ra kerül, amely a mérés teljes időtartamára rögzíti az adatokat, a feldolgozás ezekből történik.
Előregyártott elemek és hézagok
A köröstarcsai Kettős-Körös-híd előregyártott elemei és a hézagok jelölése (R1–R54, a másik szekrényen R′1–R′54). Forrás: ÚTIBER, 1976, C-7.15.
A híd keresztmetszete
A szekrénytartó keresztmetszete a magassági és tengelyjelölő csapok helyével. Forrás: ÚTIBER, 1976, C-5.14.
A három próbaterhelés menete
Mindhárom helyszínen ugyanazt a forgatókönyvet követtük: előző napi felszerelés és nullmérés, mérőnapon próbaterhelés, majd leszerelés. Az első helyszín tanulságait a második és a harmadik már hasznosította, a Magyar Közút megfogalmazása szerint a csapat a második alkalomra „szinte már bravúrosan” dolgozott össze.
Köröstarcsa, Kettős-Körös-híd
Az első telepítés helyszíne. Szeptember 1-jén 10 órakor felszereltük az érzékelőket és az adatgyűjtőket, a kábeleket rögzítettük, de az adatgyűjtőkhöz még nem csatlakoztattuk őket (a mérés a csatlakoztatást követően automatikusan elindul). A mérőnapon, szeptember 2-án 7 órakor hídvizsgáló gépkocsival jártuk végig a hidat, ekkor csatlakoztattuk az érzékelőket az adatgyűjtőkhöz. 8 órakor érkezett a geodéta és a Békés megyei hídmérnökök, akik a geodéziai jeleket és a terhelési pozíciókat festékkel jelölték, majd elvégezték a szintezési nullmérést. 9 órakor indult a teherautók felvonulása. A próbaterhelés után, kora délután a rendszert leszerelték, és továbbköltöztették Körösladányba.
Körösladány, Sebes-Körös-híd
A mérőrendszer az első híd leszerelése után ide került. Szeptember 4-ére a Magyar Közút jelezte, hogy a köröstarcsai és a körösladányi terhelés is sikeresen lezárult.
Geodéziai nullmérés: szintezőműszer és léc a híd pályáján.
Kunszentmárton, Hármas-Körös-híd
A legnagyobb, hatnyílású híd kétnapos mérést igényelt, egy pályás, majd időszakos teljes zárlással.
- Szeptember 8., kedd, 10:00-tól: féloldalas zárlás, érzékelők felszerelése hídvizsgáló gépkocsival, geodéziai jelek, terhelési pozíciók, nullmérés.
- Szeptember 8., 14:00–14:30: az érzékelők és a loggerek csatlakoztatása, ezután az éjszaka folyamán is mértek.
- Szeptember 9., szerda, 8:00: eligazítás.
- Szeptember 9., 8:30-tól: a próbaterhelés kezdete: 7 statikus és 2 dinamikus terhelési eset, 4 lemért teherautóval, időszakos teljes zárlással.
- Szeptember 9., 12:00–12:30: az érzékelők bontása.
A mérést a Magyar Közút végezte, a forgalomirányításban öt szolnoki kolléga vett részt, a csapat 10–14 URH-készülékkel tartotta a kapcsolatot. Az akkumulátor feszültsége a felszereléskor körülbelül 4 V, a lebontáskor körülbelül 3 V volt. A mérés közben a SensoPOD-ok hibás méréseket kezdtek rögzíteni, ezért a kunszentmártoni mérést meg kellett ismételni.
A lemért teherautók a megjelölt teherállásokban.
Két nehézség, két fejlesztési irány
A mérések két nehézséget hoztak, amelyeket érdemes megemlíteni.
Az akkumulátor üzemideje
A várt 24 óra helyett a megbízható futásidő kb. 14 óra volt, hűvös időben pedig a 12 órás folyamatos üzemet sem ajánlott meghaladni.
A használati utasítás betartása
Különösen fontos, mivel akár egy lépés elmulasztása is egy teljes mérési sor kiesését okozhatja.
Fejlesztési irányok
Rövid, lépésenkénti, esetleg videós telepítési útmutató. A LED már most is sok mindent visszajelez, ezt kiegészítjük az akkumulátor töltöttségi szintjének kijelzésével. A fejlesztések célja, hogy a következő méréseknél ezek a hibák ne fordulhassanak elő.
Eredmények és kitekintés
A kunszentmártoni mérést az akkumulátorok üzemideje miatt meg kellett ismételni. A mérőrendszer mindhárom híd szenzorainak telepítését és leszerelését úgy támogatta, hogy a Magyar Közút Híd osztálya ugyanazt a forgatókönyvet használhatta. A Magyar Közút kommunikációs osztálya drónnal filmezte a kunszentmártoni mérést, a videó megosztásakor a Magyar Közút azt írta: „büszkék lehetünk rá.”
A következő lépés a Békés és Doboz hídjai: a mérések 2026 októberének 3. hetében lesznek.
Források:
- hidadatok.hu hídnyilvántartási adatok,
- a SURVIOT és a Magyar Közút kommunikációja, 2026. június–október.
Hasonló projektet tervez?
Kérjen bemutatót a SURVIOT-ról, és vegyen részt ingyenes konzultáción szakértőinkkel.